1 ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ Fidesz-Magyar Polgári Párt Képviselőcsoportja I/4290.. Interpelláció! Dr. Gál Zoltán úr az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr ! A Házszabály 90. §-a alapján interpellációt kívánok benyújtani "Mit tett a magyar kormány annak érdekében, hogy Jugoszlávia a szerb menekülteket ne a magyaroklakta vajdasági községekben telepítse le?" címmel Kovács László Külügyminiszter úrhoz. Tisztelt Miniszter Úr ! A határokon túli magyar kisebbségek Trianon óta többször is ki voltak téve különböző erőszakos asszimilációs kísérleteknek. De ez idáig a magyar kisebbségek, a gyakori anyaországi közöny ellenére, többnyire sikerrel ellenálltak. Mégis van egy módszer, mellyel szemben ők is tehetetlenek. Nevezetesen az általuk lakott területek etnikai arányainak erőszakos megváltoztatásáról van szó. Ez a módszer kelti a legtöbb feszültséget és rájuk nézve ez a legveszélyesebb. Gondoljuk csak például Kolozsvár, Munkács vagy Kassa példáira. Az utóbbi időben ennek a veszélynek különösen a vajdasági magyarság van kitéve. Nyilvánosságra hozott adat, hogy Jugoszláviában 646.066 knini vagy bosznia szerb menekült tartózkodik. Számuk várhatóan Baranya és a Vajdasággal szomszédos szlavóniai részek Horvátországhoz történő visszacsatolásával tovább fog nőni. A szerb menekültek közül 617.728 Szerbiában, 28.338 Montenegróban telepedett le. A szerbiai menekültek közül míg Koszovóban csak húszezren élnek, addig a Vajdaságban 259.000 személy tartózkodik a hivatalos adatok szerint. Ez a nagyszámú menekült már eddig is gyökeresen megváltoztatta a soknemzetiségű Vajdaság etnikai összetételét az ott élő kisebbségek rovására. Ráadásul az ENSZ felmérései alapján a kialakult helyzet véglegesnek tűnik, hiszen a megkérdezett menekültek közül mindössze ezren nyilatkoztak úgy, hogy a boszniai és horvátországi helyzet stabilizálása után mindenáron haza szeretnének térni, ugyanakkor 341.000 személy ennek lehetőségét teljesen kizártnak tartja. Ebben a kritikus helyzetben Magyarország nem tehet mást, minthogy a nemzetközi szervezeteknél és Belgrádnál erélyesen fellép, hiszen a magyarok lakta városokban és járásokban aránytalan és tömeges betelepítés folyik. Ez nem más, mint az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása! A legutóbbi időben egy konkrét példa, a temerini eset borzolja a vajdasági magyarság kedélyét. A temerini járásban eredetileg 25.000 ember élt, közülük 10.000 magyar, akik Temerin városában 80%-os többséget alkottak. A járásban először -- 1992-1993-ban -- 2.000 menekült telepedett le, majd 1995-ben újabb 8.000 knini és boszniai szerb érkezett. A legutóbbi helyhatósági választásokon a járási önkormányzatban a Seselj-féle szélsőséges Szerb Radikális Párt került többségbe. Az új polgármester 1997. január 31-én találkozott Bratislava Morinaval, a Szerb Köztársaság Menekültügyi főbiztosával, akivel megállapodtak abban, hogy állami támogatásból Temerin mellett épül egy új lakótelep, ahová véglegesen letelepedhetnek a menekültek. Ha figyelembe vesszük, hogy ugyanannyi menekült érkezett, mint amennyi magyar összesen él a járásban, egyértelmű, hogy központi támogatással, a szerb hatalom végérvényesen megbontja a környék évszázadok óta fennálló etnikai arányait és egyensúlyát. Ez az eljárás több nemzetközi dokumentumot is sért. A problémát Temerin magyar önkormányzati képviselői egy 1997. március 9-én kelt levélben jelezték a Külügyminiszter Úrnak. Erről a közvélemény értesülhetett a vajdasági magyar sajtóból. Kérdezem a Miniszter Urat: Az említett levélre született-e válasz? Ha nem, miért, illetve fog-e a Külügyminisztérium válaszolni? Ha igen, akkor ez illeszkedik-e bármilyen külügyi stratégiába, ami a vajdasági etnikai összetétel erőszakos átalakításának megakadályozását célozza? Budapest, 1997. április 30. Tisztelettel: Németh Zsolt Fidesz-Magyar Polgári Párt Eleje Honlap