ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/496.. Interpelláció! Ilyen gazdagok vagyunk? Baja Ferenc miniszter úrnak HELYBEN Tisztelt Miniszter Úr! A 80-as évek elején az okkori tervgazdálkodás idején központilag előírták, hogy Magyarországon három helyen kell veszélyes hulladékok ártalmatlanítása érdekében speicális hulladékégetőt építeni. Egyet észkon: a borsodmegyei Rudabányán, egyet az ország közepén: Dorogon, és egyet délen: Dél-Baranyában, Garé mellett. Az akkori előzetesen tervezett égetőművek évente egyenként mintegy 20-25 tonna veszélyes hulladékot tudnak megsemmisíteni. A tervgazdálkodás velejárójaként azonban nem mérték fel precízen a piaci viszonyokat, így állt elő az a helyzet, hogy ezen égetőművek kapacitása csak félig van kihasználva, ezért mindegyik a veszteséges üzemelés veszélyével küszködik. Az évtizedes gigantomácia utóhatása ma is nyomon követhető. A közelmúltban született döntés arról, hogy hosszú évekig tartó tervezgetés után Rudabányán végül milyen is lesz az égetőmű. Fantasztikus színvonalú berendezés készül! E csodaberendezés ugyanazt tudja majd, mint a garéi klórozott hullladékok ki nem használt kapacitású égetőműve, így annak egyrészt konkurrenciája lesz, másrészt annak veszteségét is növeli. A berendezések túlméretezettségére jellemző, hogy míg a jelenlegi dorogi megsemmisítési díj kb. 50 ezer Ft, addig a Rudabányán építeni tervezett luxuskivitelű berendezésben egy tonna veszélyes hulladék ártalmatlanítási költsége előreláthatólag ennek 3-4 szeresét is kiteheti. A tervezőnek nem fáj ez, a külföldi építőcégnek sem , hiszen nekik csak az a dolguk, hogy elköltség a magyarok által biztosított 5 milliárd Ft-nyi külföldi hitelt, s ha utána a rudabányai cég majd csődbe jut, már nem az ő bajuk! Majd az állam nyilvánt megtámogatja a hitelből épült veszteséges céget, s az adőfizetők zsebe terhére az állam visszafizeti a külfödli hitelt is. Kérdésem: Milyen piaci viszonyok indokolták, hogy az ország eldugott északi csücskében egy olyan drága égetőművet építenek fel, amely nem csupán eleve veszteséget lesz, de hozzájárulhat egy már meglévő másik hazai hulladékégetőmű tönkretételéhez? Miként képzeli el a tárca e kiemelten drága működtetésűre tervezett hulladékmegsemmisítő jól kiszámítható veszteségének a finanszírozását? Ha nem lesz nyereség, miből bizeti vissza az ország a felvett hitelt? Tisztelője: Dr. Torgyán József Független Kisgazdapárt Budapest, 1995. február 2-án Eleje Honlap