I/571.. Interpelláció Gál Zoltán úrnak Magyar Országgyűlés elnökének HELYBEN Tárgy: Kötelezi-e a kormányt az Alktománybíróság határozata Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmány 29.§ és a Házszabály 90.§ (1) bekezdés alapján az alábbi interpellációt kívánom intézni Horn Gyula miniszterelnök úrhoz. Tisztelt Miniszterelnök Úr ! Hazánkban a magyar és cigány lakosság együttélése már több évszázados múltra tekint vissza. Ez az együttélés sok probléma okozójává vált, mert az Indiából - saját ország hiányában - a világba szétszóródott cigányság, más - a környezetétől elütő - kultúrát és mentalitást képviselt, aminek tolerálására az adott környezetük nem mindig volt képes. Ezt a problémát bonyolította meg az is, hogy az ellehetetlenült cigányság egy része sem akart szakítani a régi, megszokott életvitelükkel és letelepedve, munkát vállalva beleolvadni az össznépességbe. Ez a folyamat játszódott le Magyarországon is, ahol a magyar lakosság a fennt leírt másság miatt - mintegy védekezésül - nem fogadta be a cigányokat. Velük szemben kirekesztő magatartást tanusított. A cigány kisebbség azonban - ha lassan is - de fejlődésen megy keresztűl és mint etnikai kisebbség az állam részévé, államalkotó tényezővé kívánnak lenni. Jó példa erre a Magyar Cigányok Békepártja, amely a maga tízezer fős tagságával célúl tűzte ki, hogy szorgalmas munkával beleilleszkednek a magyar társadalom életébe és államalkotó tényezőkké válnak. Elhatározták, hogy pozitív példát adnak az etnikum többi tagjainak, hogyan lehet - az identitásuk feladása nélkül - beleilleszkedni az ország életébe. A velük szembe alkalmazott kirekesztés nem segíti őket ebben a törekvésükben, hanem éppen ez ellen hat. Az Alkotmány 68 § (l) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikumi kisebbség államalkotó tényező és a (3) bekezdés biztosítja a képviselethez való jogokat. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII törvény 20 § (l) bekezdése megállapítja, hogy a kisebbségnek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre. A kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó külön törvényi szabályozás még nem született meg annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság a 35/1992. (VI.10.) AB határozatában a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviselete tekintetében a fennálló mulasztásos alkotmánysértés már megállapította. Kérdem, tehát a Miniszterelnök urat, hogy kötelezi-e a kormányt az alkotmány és alkotmánybíróság határozata. Számíthat-e az etnikai kisebbség arra, hogy államalkotó tényezővé váljon ebben az országban és saját országgyűlési képviselőjük képviselje őket. B u d a p e s t, 1995. február 14. Tisztelettel: Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária országgyűlési képviselő Eleje Honlap