- 1 - ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/671.. Dr.Gál Zoltán úrnak, az Országgyűlés elnöke H e l y b e n Tisztelt Elnök Úr! "A katonai felsőoktatás fejlesztésének késlekedése" címmel interpellációt kívánok benyújtani az ágazatért felelős Keleti György honvédelmi miniszterhez. Tisztelt Miniszter Úr! A napokban a világsajtóban, legfőképpen a The Washington Post című újságban elmarasztaló cikkek jelentek meg a felső katonai vezetőink gondolkodásmódját, vezetési stílusát és hadseregünk potenciális képességeit érintően. Kifogásolták, hogy nehezen megy a szemléletváltás, sok vonatkozásban a régi örökölt (pártállami) módszerek élnek tovább a Magyar Honvédség csapatainak és intézményeinek vezetésében. Megítélésem szerint ezek a pejoratív vélemények az utóbbi időben azért erősödtek fel, mert nehezen halad a jogállamiságnak megfelelő normák, vezetési módszerek bevezetése a Magyar Honvédség működési területein. Kirívó példa erre az 1993. június 13-án elfogadott LXXX-as (felsőoktatási) törvény hatályba léptetésével kapcsolatos késlekedés a katonai felsőoktatási intézetek irányításában, vezetésében és működtetésében. Több mint másfél évvel a felsőoktatási törvény elfogadása után az e törvény hatálya alá tartozó katonai felsőoktatási intézetek felett a katonai szolgálati és szakmai elöljárói jogkört a Magyar Honvédség vezetése változatlanul ugyanúgy gyakorolja, mintha az 1993. évi LXXX-as törvény nem létezne. (Például új szervezeti egységet létesítettek, holott az ezt szabályozó miniszteri rendeletet nem adták ki.) Mint ismeretes a felsőoktatási törvény szerint 1998. június 30-ig akkreditálni kell minden egyetemet. Az intézményeknek - a törvény által biztosított automómia kereteiben - egy sor követelmény teljesítésére kell felkészülni. A katonai egyetem jogfolytonosságának megőrzése forog veszélyben a felsőoktatási törvény normáinak és követelményeinek bevezetési késlekedésével. A tisztképzés kirekesztése az egységes magyar felsőoktatási rendszerből jelentős presztízsveszteséget jelentene a tiszti állomány számára, amely végső soron fontos honvédelmi érdekek sérüléséhez is vezetne. Tudomásom van arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium az elmúlt években számos kísérletet tett a katonai felsőoktatás fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatok és rendelettervezetek szövegezései több változatban elkészültek. Előterjesztésük, kiadásuk rendre elmaradtak. A szabályozásokban fennmaradó diszharmóniák miatt a katonai felsőoktatás intézményi hatáskörben képtelen az elvárt megújulási folyamatot valamennyi területen az akkreditáció időpontjáig befejezni, ugyanis oktatási és szervezeti struktúra módosításra van szükség. Ezt pedig csakis speciális intézményi autonómia biztosításával lehet megalapozottan előkészíteni és megvalósítani. Szeretném, ha a miniszter úr megvilágítaná, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt egyenlőre nem kíván élni e tárgyban törvényi felhatalmazásával. A Honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 12.§ (1) bekezdése egyértelműen meghatározza: "A honvédelmi miniszter felelős a honvédség törvényes működéséért, gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről." Ugyancsak e törvény 11.§ (1) h) alpontja szerint a honvédelmi miniszter a honvédség működésének irányítása keretében "gyakorolja a katonai tanintézetekkel kapcsolatban a jogszabályban meghatározott jogkörét." Tisztelettel kérdezem, mi akadályozza a miniszter urat abban, hogy az 1993. évi LXXX-as (felsőoktatási) törvény 115.§ (1) bekezdésben előírt közvetlen felügyeletet gyakorolja a katonai felsőoktatási intézmények felett? Mi akadályozza a 115.§ (1) bekezdés a), b) pontjaiban érintett, az intézményi vezetők kinevezésének és jogállásának, valamint a hallgatók jogállásának törvényi szabályozását célzó törvényjavaslatok benyújtását? A fentiekhez hasonlóan miért nem születtek meg az ugyanezen § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban rögzített miniszteri rendeletek sem? A napokban hallottuk a miniszterelnök úrtól azt a kijelentést, miszerint mindent alárendelünk az európai integráció és a NATO-hoz való csatlakozás céljainak. Vonatkozik-e ez a Magyar Honvédségre is, vagy csupán szólam az egész, és ismét megállapíthatjuk a szavak és tettek egységének hiányát? Tisztelettel kérem a miniszter urat ismertesse, milyen döntésekre számíthatunk a katonai felsőoktatás ügyében. Amennyiben a felsőoktatási törvény szelleme szerint kívánnak eljárni, mikorra várható az említett törvényjavaslatok és miniszteri rendeletek végleges megalkotása. Van-e remény a katonai egyetem jogfolytonosságának fenntartására? Budapest, 1995. március 8. Dr. Gyuricza Béla FIDESZ Eleje Honlap