ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/819.. INTERPELLÁCIÓ Dr. Gál Zoltán Úr az Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök úr! "Kaphat-e helyet az önbíráskodás a jogviták rendezésében" címmel a bírósági és bírósági végrehajtási eljárások elhúzódása tárgyában interpellációt kívánok benyújtani az e területért felelős dr. Vastagh Pál igazságügyminiszterhez. Tisztelt Miniszter úr! Az elmúlt időszakban ugrásszerűen elharapóztak azok az ügyek, ahol az egymással jogvitában álló felek önbíráskodással próbáltak vagy az igazukat bizonyítani, vagy az igazuknak érvényt szerezni. Csak a közelmúlt két nagy vihart kavart és nagy nyilvánosságot kapott eseményére szeretnék utalni, a budai Sas Club Hotel és a Váci utcai Ostermann üzlet ügyére, ahol egy-egy őrző-védő kft emberei megszálltá a szálloda, illetve az üzlet helyiségeit és a helyszínen tartózkodással az ott dolgozók megfélemlítésével kívántak fenyegető helyzett teremteni és ilyen módon saját igazuknak érvényt szerezni. A piacgazdaságra történő átállás során megszaporodtak a polgárjogi ügyletek, a polgárok illetve a gazdálkodó szervezetek között. Ez a folyamat magával hozta azt is, hogy egyre több jogvita keletkezik ilyen ügyekből. ezek a viták vagy rendeződnak közös megegyezéssel, vagy csak bírósági úton keresztül. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy ez előző évek vitathatatlan eredményei után sem sikerült biztosítani, hogy a bíróságok ezekben az ügyekben gyorsan hozzanak döntsét, annak ellenére, hogy a jogviták elhúzódása vállalkozók tömegeit teheti tönkre. A másik probléma, hogy a jogerős bírósági döntések végrehajtásának elhúzódása ugyanilyen eredményhez vezethet. Talán a fenti okok is eredményezték, hogy a polgári jogi jogvitábkan egyre többször nyúlnak a felek a már idézett módon az önbíráskodás eszközéhez. Tudjuk, hogy az igazságügyi kormányzat a közelmúltban is több javaslattal élt a Parlament felé ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében. Itt utalnék a jelenleg a Ház napirendjén szereplő polgári perrendtartás tervezett módosítására vagy a bírósági végrehajtás szabályainak korábbi módosítására. Álláspontunk szerint azonban ezek az eszközök nem elegendőek arra, hogy megakakdályozzák az önbíráskodás elszaporodását, ezzel együtt az állampolgárok vagy a vállalkozók megféelemlítését végső soron a közbiztonság, a közállapotok fokozatos romlását. Egy jogállamban a felek közötti jogvitákat csak jogállami eszközökkel lehet megoldani. Kérdezem ezrét a Miniszter urat, hogy kaphat-e helyet az önbíráskodás a jogviták rendezésében, illetve, hogy az általunk már megismert eszközökön túl hogyan kívánja elejét venni ennek a folyamatnak a kormányzat. Budapest, 1995. április 06. Tisztelettel Selmeczi GAbriella FIDESZ Eleje Honlap