I/87.. Interpelláció! Kósáné dr. Kovács Magda miniszterasszonyhoz Az előző Kormány 1993. nyarán terjesztette be az Országgyűléshez a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésének kormányzati beruházásáról és az ehhez kapcsolódó vasúti jármű vásárlásról szóló határozati javaslatot. Ennek lényege: a) a pályakorszerűsítés finanszírozásához a Magyar Nemzeti Bank 280 millió német márka összegű hitelt vesz fel öt év alatt egy frakfurti banktól, melyet az állam költségvetésbő kell 1998 decemberétől kell 9 éven keresztül törleszteni. Ezen túlmenően b) a MÁV 70 db német gyármányú vasúti kocsit vásáról a német baktól felvett további 120 millió márka összegű hitelből, melnyek visszafizetéséért szintén az állam i költségvetés vállal felelősséget, s végül c) további 50 millió márkát a későbbre tervezett közös járműgyártás feltételeinek kialakítására kell fordítani. A Javaslat a költségvetést sújtó terhet összességében 54 milliárd forintra becsülte. (Ami persze több lesz, hiszen a Javaslat a márka 70 Ft-os árfolyamatát csak 2000-re jósolta...) A Javaslat indokolása szerint az 1996-ra tervezett Világkiállítás miatt kellett halaszthatatlanul belevágni e fejlesztésbe, mert a Világkiállítás sikeres megrendezésének előfeltétele a Budapest-Bécs közötti utazási idő csökkentése. Az előterjesztéskor a Kormány nem tárta az Országgyűlés elé a hazai járműgyártási lehetőségeket. Köztudott, hogy a hazai ipar ugyenilyen színvonalú vasúti kocsikat elő tud állítani ezért furcsa, hogy a magyar Kormány szükségtelenül inkább külfödli cégtől vásárol, erre szükségtelenül külföldi hitelt vesz fel, melynek visszafizetését unokáink is nyögni fogják. Mialatt így unokáink zsebére a külföldi munkanélkülieket pártoljuk, s ezalatt a hazai ipar megrendelés híján csődbe jut, s a Máv jól képzett dolgozói az utcára kerülnek. Így mulat egy magyar úr! Így mulatja el a magyar adófizetők pénzét a magyar Kormány? A hazai cégek hiába írtak 1993. áprilisában levelet - többek között - a magyar munkanélküliség csökkentéséért felelős munkaügyi miniszternek is - s hiába pályáztak a munkára, nem kaptak választ, sőt a Kormány még a jelentkezésüket is elhallhatta az Országgyűlés előtt, s a képviselők többsége elől elzárt kivételej eljárásban készítette elő a döntést. K é r d é s e i m: 1) Miként érvényesítette a munkaügyi tárca a magyar munkavállalók érdekeit a Kormányon belül a döntés előtt? 2) A beruházás sürgősségét indokló Világkiállítás lemondását követően a munkaügyi miniszter kezdeményezi-e a magyar vasúti járműgyártásba dolgozók munkahelyeinek megtartása érdekében a korábbi döntés felülvizsgálatát? (Dr. Torgyán József) FKGP Budapest, 1994. szeptember 20. Eleje Honlap