ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/898.. T. Horn Gyula Úr r é s z é r e H e l y b e n Tárgy: Interpelláció. "Van-e felelőse az MK 1993. évi költségvetése meghamisításának?" Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Magyar Köztársaság Alkormánya 27. §-a és a Házszabály 90. §-a és 115. §-a alapján Miniszterelnök úrhoz az alábbi interpellációt intézem: Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel azonos szerkezetben, összehasonlító módon kell elkészíteni, valamint "A mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év ter- és tény- illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk". Az Állami Számvevőszék az 1993. évi zárszámadás dokumentumainak ellenőrzése során megállapította, hogy a mérlegeknél az előző év tény adatait a törvényjavaslat mellékletei nem tartalmazzák, csak az I. kötet indokló táblázatai, kivéve az elkülönített állami pénzalapok mérlegeit. Egyes előirányzatok teljesítése nem azon a címen jelenik meg, ahol azokat megtervezték, számos cím előirányzat teljesítését más fejezet, cím, alcím mutatja ki. A technikai jellegű és az előirányzatok tényleges módosítását jelentő átcsoportosítások miatt a költségvetés teljesítése részleteiben nyomonkövethetetlen, sokszor még a céljellegű feladatok teljesítése sem értékelhető. A zárszámadási törvényjavaslat 19. §-a az államadósság növekedésének tényezőivel foglalkozik. A hivatkozások azonban hiányosak, félrevezetőek, mivel nem tartalmazzák az államadósság 1993. évi növekedésének valamennyi tényezőjét. Így: a.) A javaslat 19. §-a szerint az államadósságot "462 millió 205 ezer forinttal növelték az államkötvény kibocsájtások". A hivatkozott összeg azonban valójában mindössze 76 millió 565 ezer forintot tett ki. Hiányzik a hivatkozásból: - a hitelkoncszolidációs rendszer működéséhez szükséges 285 millió 640 ezer forint, melyért speciális államkötvényt bocsájtották ki. hiányzik továbbá: - 100 millió forint államkötvény összege, amellyel az előző években kibocsájtott trövidlejáratú értékpapírt váltották ki! stb. A Kormány 1993. évi több intézkedése hátrányosan befolyásolta a zárszámadás valódiságát, ebből néhány a korábbi évben tapasztalt ismétlődi hiányosság volt! Igy: Pl. b.) A törvényi előírásokkal ellentétben álló módon a pótkezelési időszakot követően elszámolt. Viszont az orosz fegyverszállításokkal összefüggő 101.5 Mrd Ft. bevétel és kiadás a forgóalap bankszámláin nem futott keresztül. c.) A törvényes megoldást jelentő pótkezelés helyett az 1993-ban ki nem utalt támogatásokat a Pénzügyminisztérium teljesítéseként számolta el, valójában letéti számlára helyezte. Pl: A háztartási tüzelőolaj engedélyekkel összefüggő önkormányzati feladatok finanszírozását szolgáló 74,8 M forintot. d.) A mérleg- és az éves költségvetési beszámoló valódiságát a vizsgált intézmények jelentős számánál sértette, hogy az éves gazdálkodás során a jogszabályi előírásokkal ellentétes elszámolásokat végeztek. Ebből következően helytelen adatokat szerepeltettek a mérlegben. Igy: az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál, a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál, a HM-nél, a Népjóléti Minisztériumnál, a Külügyminisztériumnál, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnél stb. e.) Az állami forgóalap likviditását hátrányosan befolyásolta, hogy egyes elkülönített állam pénzalapok finakszírozási itényei folyamatosan terhelték a forgóalapot. A privatizációs bevételek elmaradása miatt a forgóalapnak vissza nem fieztett előleg 19,5 Mrf forint, mely a központi költségvetés végleges kiadásává vált, ami az elkülönített állami pénzalapok támogatási előirányzatainak túllépését is előidézte. Az előirányat megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn. A Kormány nem kért felhatalmazást a támogatási többletre, így törvénysértést követett el. f.) Az államháztartási törvény előirásaival ellentétes módon, az Országgyűlés felhatalmazásának hiányában a PM közigazgatási államtitkárának engedélyével értékesített, lejárt, illetve be nem hajtható követeléseket diszáázsióval az MNB. g.) A rubelben elszámolt külkereskedelmi követelének megvásárlására törvényi felhatalmazás nélkül került sor kötvények kibocsájtására, ami 4,1 mrd forint kamattöbblettel terhelte a belföldi államadósságot, rontotta a központi költségvetés egyensúlyát. h.) Az általános tartalék felhasználásának ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a PM fejezet 18. Vállalkozások folyó támogatása címen belül a reorganizációs program céljaira, egyedi támogatások formájában előirányzott 4 Mrd forint 75 %-át átcsoportosították. Ez kiegészítő tartalékot jeleztett a Kormány számára, melyből 500 millió forintot a Földművelésügyi minisztérium fejezethez irányították át. Erre a Kormánynak hatásköre nem volt! Előadottal alapján megállapítható, hogy a Kormány intézkedéseivel megsértette az éves költségvetési törvény és az államháztartási törvény előírásait. Az ilyen kormányzati magatartás súlyos veszélyt jelent a jogállamiságra és a demokráciára, mivel az Alkotmány 35. § (1) bekezdése a.) pontja kimondja, hogy "a Kormány védi az alkotmányos rendet"., míg a b.) pont szerint: "bitosítja a törvények végrehajtását", stb. Mindezek után kérdezem Miniszterelnök úrtól, hogy 1.) Mit tesz a Kormány annak érdekében, hogy ilyen és ehhez hasonló súlyos törvény és alkotmánysértések a jövőben, illetve az 1994. évi zászámadás keretében ne ismétlődhessenek meg? 2.) Van-e felelőse a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetési meghamisításának? 3.) Sor került-e az ügyben felelősségrevonásokra? Várom Miniszterelnök Úr megnyugtató válaszát! B u d a p e s t, 1995. április 12.ts Tisztelettel: Dr. Homoki János FKGP Eleje Honlap