ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/899.. Tárgy: Interpelláció. "Kiküszöbölte-e a tárca az Idegenforgalmi Alap működésének törvénytelenségeit?" T. Pál László Ipari és Kereskedelmi miniszter Úr r é s z é r e H e l y b e n Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27. §-a és a Házszabály 90. §-a és 115. §-a alapján miniszter úrhoz az alábbi interpellációt intézem: Az Idegenforgalmi Alap jogszabályban megfogalmazott célja az idegenforgalom központi feladatainak pénzügyi eszközökkel történő elősegítése, a konvertibilis devizabevételek növelését célző beruházások az infrastrukturális és kommunális fejlesztések a marketing-tevéeknység támogatása. Az Alap gazdálkodásához szükséges anyagi eszközök mintegy 80 %-át a központi költségvetésből kapja. Az Állami Számvevőszék 1990-1993. I. negyedévig terjedő időszakra vizsgálatot folytatott, melynek során arra keresett választ, hogy - az Alap működése hogyan segítette az indegenforgalmi poligika stratégiai céljainak megvalósítását, a konvertibilis devizabevételek növelését, másrészt - az Alap kezelését ellátó Hivatal, az Intézőbizottságok szervezete, működésük szabályozottsága mennyiben biztosította az elkülönített pénzalap törvényes, célszerű és eredményes felhasználását? A jelentés megállapította, hogy a vizsgált időszak befejezéséig az idegenforgalom, a turizmus magas szintű jogi szabályozása nem megoldott, egyoldalú, csak a tevékenységet segítő pénzügyi ösztönző eszközökre, az Alapokra korlátozódik. Az idegenforgalmat, mint komplex tevékenységet törvény nem szabályozza. Az Alapot kezelő Hivatal szervezete, szabályozottsága, az alap kezelésének rendje, gazdálkodása, számvitlee nem megfelelő, igen sok kinávvivalót hagy maga után. Tisztázatlanok a hatáskörök, jogkörök, nincs kinevezett pénzügyi vezető, sőt nincs pénzügyi apparátus sem. A feladatok ellátásban olyan szervezet is részt vesz, melynek működése törvénysértő. (A Magyar Idegenforgalmi Tájékoztató Közpon). Az Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat jogszabályellenesen megosztották a Budapest Bankkal. Mindennek az lett a következménye, hogy a Parlamentnek bemutatott Alap-mérleg valótlan, ami felveti a Hivatal vezetőjének felelősségét is. Az ÁSZ megállapítása szerint a tényleges bevételek és kiadások jelentős - több százmilliós - nagyságrenddel térnek el a kimutatott adatoktól. Az éves költségvetést jogszbályellenesen tervalku keretében alakították ki. A Hivatal hosszabbtávú marketing tervvel nem rendelkezett. Az idegenforgalmi fogadóképesség fejlesztését szolgáló beruházások támogatására három pályázatot írtak ki. Eből kettő a kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztését, egy a falusi idegenforgalom feltételeinek javítását célozta. A pályázatokat elbíráló bizottság működése nem volt mindég jogszabályszerű. A pályázatokat, sem az elbiráláskor, sem a megvalósítás folyamatában a Hivatal nem ellenőrizte. Ennek az lett az eredménye, hogy főleg a falusi turizmus keretében a szerződéstől eltérő kivitelezések és pénzfelhasznások történtek. Az Alap kezelésének ellenőrzéséről a tárca csak részben a felügyeleti ellenőrzés keretében gondoskodott. Sem a jogszabályban megjelölt tesültet, melynek elönke a miniszter, sem a Hivatal érdemi ellenőrzést nem végzettt. Ez felvti a Hivatal vezetőjének további felelősségét, valamint a miniszter felelősségét is! Az idegenforgalmi bevételek mintegy 15 %-át jelentette a pályázat keretében visszerhesen nyújtott támogatások visszafizetése. Sem a minisztertanácsi rendelet, sem a törvény nem rendelkezett arról, hogy a visszterhesen nyújtott támogatások után milyen nagységrendű járadékot, illetve a visszafizetés elmaradása esetén büntetőkamatot kell fizetni. Arról sem döntött, hogy a visszafizetésekhez milyen futamidőt lehet szabni? Mindkét jogszabály megengedte, hogy a támogatásokat visszterhesen, vagy anélkül is nyújthatják, de nem tett különbséget az egyes támogatási típusok között. Ezek a törvényi hiányosságok különösen idnokolták volna, hogy az OIH belső szabályzatban rögzítse eljárási rendjét, a pályázatok elbírálásának elveit!! Erre azonban nem került sor. A vizsgált időszakban a visszterhes támogatásokra 980 millió forntott fordítottak , évente 1-3 % járadékkal, esetenként 15 éves visszafizetés mellett. Kis számban ugyan, de visszafieztési kötelezettség nélkül is adtak támogatást. Súlyos szabálytalanságnak minősült, hogy sem a megítélt járadék %- áról, sem a visszafizetés futamidejéről, sem az "ingyen" támogatás indokoltságáról írásos dokumentum nem készült. Remélem tisztelt képviselőtársaim nem csodálkoznak azon, hogy az ország költségvetési hiánya a jelenlegi mértékű, hiszen határtalan volt a felelőtlen, az ország kifosztására irányuló magatartás is! A falusi turizmus fejlesztésére - fellelt iratok alapján, ugyanis " az illetékes elvtársak" még az iratokat, dokumentumokat is eltüntették - közel 260 pályázó részére 25 millió forint támogatást osztottak szét. az már említésre sem méltó, hogy a támogatást elnyert pályázókkal írásban nem törzítették a férőhelybővítés feltételeit, így azokat saját elképzeléseik szerint valósították meg. A befogadott pályázatok ellenőrzésére sem a befogadás előtt, sem a befejezéskor nem került sor. Előadottak után kérdezem miniszter úrtól, hogy: 1./ Mit tett a tárca annak érdekében, hogy az Idegenforalmi Alap működésével kapcsolatos súlyos törvénytelenségek megszünjenek? 2./ Történt-e felelősségrevonás, beleértve a felügyeletet gyakorló miniszter személyét illetően is? 3./ Foglalkozik-e azzal a gondolattal a Kormány, hogy egy egységes fejlesztési alapot hozzon létre, melyből az idegenforgalom támogatása is megoldható lenne? 4./ Rendelkezik-e a tárca indegenforgali koncepcióval, mely alapja lehet az idegenforgalom törvényi szabályozásának? Mikor szándékozik a Kormány az idegenforgalmi törvény a parlament elé terjeszteni? Várom miniszter úr megnyugtató válaszát! Budapest, 1995. április 12. Tisztelettel: Dr. Homoki János FKGP Eleje Honlap