ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/900.. Tárgy: Interpelláció. Hogyan érvényesíti a tárca az "Útalap" racionális felhasználását? T. Dr. Lotz Károly Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter Ú r n a k H e l y b e n Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27. §-a és a Házszabály 90. §-a és 115. §-a alapján miniszter úrhoz az alábbi interpellációt intézem: Az Állami Számvevőszék vizsgálatot folytatott 1989. II. félév és 1994. I. negyedév közötti időszakra az Útalap és az abból finanszírozott országos közúthálózat fenntartásának, üzemeltetésének, fejlesztésének stb. pénzügyi gazdasági ellenőrzéséről. A vizsgálat során arra kerestek választ, hogy - az alap forrásai összhangban voltak-e szakmai feladatokkal? - a felhasznált pénzeszközök hogyan segítették az országos közutak működéképességének fenntartását, az úthálózat fejlesztését? - a kezelést végző szervezetek működésükel biztosították-e az Alap törvényes, célszerű, eredményes felhasználását? Ezekre a kérdésekre a racionális válaszok azért is fontosak, mivel a nmezetgazdaság fejlettségi szintja és az infrastruktura ellátottság között szoros összefüggés van. A jól kiépített úthálózat a gazdasági fejlődésének egyik feltétele. Szakértők szerint a hazai közlekedési hálózat elmaradása a fejlett országokhoz képest, mintegy negyedszázados. Hazánkban is mindinkább érvényesül az a nemzetközi tendencia, hogy a vasúttal szemben egyre jobban teret nyer a közúti szállítás. Sajnos azonban a hazai közúthálózat elmaradottsága nem teszi lehetővé, hogy a közúti szállítás az ország belső életében és nemzetközi kapcsolataiban meghatározó jelentőségűvé váljék. Az országos közúthálózat fenntartására, üzemeltetésére, beruházására 1989-1993 között az Útlap forrásai nyújtottak fedezetet. Az alap működésének szabályozása szinte évente változott, így az induláskor kijelölt pozitív célok csk részben teljesültek. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált a források és a feladatok közötti összhang hiánya. Az Útalap létrehozása óta 97 milliárd forint bevétellel rendelkeztek, melyet csaknem teljes egészében felhasználtak. Forrásoldalon az egyik legfontosabb feladat a törvényben is kimondott reálérték megőrzése volt. Az eddig megtett intézkedések azonban még nem jelentenek hosszútávú garanciát. Nem kedveztek ennekaz egyre növekvő hitelfelvételek sem. A vizsgálat befejezéséig 16 eseten vettek fel 57 milliárd forint összegen hitelt. Ezek segítségével a 90-es évek elején felgyorsult ugyan a beruházások kivitelezése, a hitel visszafizetések azonban olyan mérvű terhet, adósságszolgálatot jelentenek, (2013-ig kamattal együtt meghaladja a 174 Mrd Ft-otÖ hogy a jelenlegi forrásösszetétel, illetve meglévő kötelezettségvállalás mellett az eladósodás veszélye nélkül nincs reális lehetőség újabb hitelfelvételre. A források felosztásánál megállapítást nyert, hogy a minisztérium nem törekedett arra, hogy a forráslehetőségek ismeretében egyes célkitűzések között prioritást határozzon meg. Nem mondta ki azt az evidenciát, hogy az országos közutakjelenlegi állaga miatt a fenntartásnak - üzemeltetésnek kell a felhasználási rangsorban első helyes szerepelnie. Az Utalap, melynek a törvényben foglaltak szerint midhárom funkciót el kell látnia, legfeljebb az üzemeltetést és a fenntartást képes teljeskörűen finanszírozni. Ezért látszik célszerűnek az Alap forrásainak bővítése. Ez esetbeb viszont célszerűbbnek tűnik a jelentősebb útberuházások önálló projektként való kezelése a központi költségvetésben. A leszűkült feladatokkal összhangban az alap forrásait is felül kellene vizsgálni és azt az üzemeltetés, fenntartás szükségleteihez igazítani. A közuthálóhat fejlesztésére a tárca hosszútávú, 2000-ig szóló programot valósított meg. A tervek finanszírozására azonban nem dolgoztak ki olyan konkrét gazdasági programot, amiben a források nagyságrendje és annak éves ütemezése követhető lenne! a forráskorláatok miatt eddig a céloknak, mindegy 10 "-a valósult meg. Viszonylag csekély volt a vidéki fejlesztésekre irányuló felhasználás, a források mintegy 20 %-a. A Hosszútávú fejlesztési programkoncesszió keretében kívánja az autópályák egy részét és a Szekszárd térségi Duna-hídat megvalósítani. Problémát okoz azonban a tervezett 550 km-nyi autópálya, mintegy 230 Mrd Ft nagyságrendű forrásigénye, mely az alapból nem biztosítható! Az alap finanszírozza továbá az úthálózat kezelését végző intézményhálózatot is. Az intézményi számlarendek hiányosságai miatt nem volt kimutatható, hogy az intézmények működése, fenntartása összesen milyen nagyságrendet képviselőt az alap kiadásain belül? az előadottak alapján miniszter úrhoz az alábbi kérdéseket intézem: 1./ Mit kíván tenni a tárca annak érdekében, hogy az Útalap elsődlegesen a közútak fenntartását és üzemeltetését szolgálja? Ennek biztosítása érdekében előterjesztettek-e törvénymódosítást? 2./ Az 1996. évi költségvetésben fejlesztési programok szerint be kívánják-e építeni a jelentősebb útberuházásokat és az Útalappal kapcsolatos kérdéseket? 3./ A közúthálózat fejlesztésére 2000-ig kidolgozott program finanszírozására kidolgozott-e a tárca olyan tervet melyben a források nagységrendje és éves ütemezése követhető? 4./ Az M0-ás autópálya beruházási számláinak tételes ellenőrzése megtörtént-e? a közvéleménnyel együtt várom miniszter úr válaszát! Budapest, 1995. április 12. Tisztelettel: Dr. Homoki János FKGP Eleje Honlap