ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/982.. Dr. Fodor Gábor úrnak művelődési és közoktatási miniszter INTERPELLÁCIÓ Cím: Megszorító intézkedések (avagy a mennyiségi megszorításoknak az oktatásban már minőségi romláshoz is kell vezetniük?) Tisztelt Miniszter Úr! A gyógypedagógus szakma pzitívumként könyvelhette el az 1993. LXXIX. törvény azon rendelkezéseit (30.§), amely szerint: - meghatározta a fogyatékosok oktatásának képesítési feltételeit - a fogyatékosok képzésének kötelezettségét - az integrált oktatás feltételeit, melyben kötelezően írja elő a gyógypedagógus szakember alkalmazását a fogyatékosok oktatásának, képzésének valamennyi területén. Ezzel szemben: A jelenlegi közoktatásfejlesztési stratégiák nem tartalmazzák az enyhe fokban értelmi fogyatékosok számára megteremtett feltételeket. A közoktatásfejlesztés stratégiája vitaanyag egyetlen szóben sem tartalmazza az enyhe értlmi fogyatékosok iskoláztatásáról szóló elképzeléseket. A közoktatásról szóló 1993-as LXXIX. törvény 17. § (3) pontja szerint ha a folyatékos gyermeket a többi gyermekkel együtt nevelik, úgy ezt az oktatómunkát a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel rendelkező gyógypedagógus segíti. Ezzel szemben a Tanügyigazgatási valamint Közoktatásfejlesztési és Kutatásszervezési Főosztály a közoktatási törvény alkalmazási feltételekre vonatkozó előirásainak módosításában a következőket tervezi ..."sem fogyatékosokat nevelő diákotthonban, sem napköziben, sem integrált nevelő- oktatásban, sem készségtárgyak oktatásában nem szükséges a gyógypedagógus tanári végzettség." Ez a megoldástervezet veszélyezteti az egyhe értelmi fogyatékos gyermekek szakszerű nevelését és oktatását. Az általános iskolai pedagógusok nincsenek felkészítve az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelésére és oktatására. Még ma is él az a szemlélet, mely szerint az anyhe értlmi fogyatékosokat csak lassabban tanulóként, kevesebb tudásanyag befogadására képes egyénként kezelik, s nem veszik figyelembe, hogy az ő személyiségstruktúrájuk minőségileg más és nem mennyiségileg kevesebb. A fogyatékos gyermekeket kudarcok sorozza érheti az integrált oktatásban, mely személyiségük súlyos torzulásához vezethet. A többségi általános iskolának elég proglémát okoz, hogy a nagy százalékarányban előforduló gyengébb képességű, de nem értelmi fogyatékos tanulói megtanítsa írni-orvasni és úgy- ahogy felzárkóztassa őket. A fentiek tükrében kérdezem ezért Miniszter Urat: 1. Mit terveznek az enyhe fokban értelmi fogyatékosok iskoláztatásáról és a velük foglalkozó pedagógusok képesítési feltételeiről? 2. Mi az indoka a közoktatásfejlesztési koncepcióban található visszalépésnek? 3. Ez a visszalépés is részét képezi-e az eléggé el nem ítélhető koncepciónak, a pedagógusok 15-20 %-os létszámleépítésének? Várom Miniszter Úr válaszát. Budapest, 1995. május 3. (Dr. Szilágyiné Császár Terézia) KDNP Eleje Honlap