DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! 1848 óta hagyomány a magyar közéletben, hogy a mindenkori kormányok üléséről jegyzőkönyv, részletes emlékeztető vagy az utóbbi időben hangfelvétel készül.Egészen az Orbán-kormány megalakulásáig így volt ez. Ez a kormány ezt az eljárást, ezt a közjogi hagyományt megszüntette. Ennek nyomán az a furcsa helyzet alakul ki, hogy azt tudni fogja az utókor a mai kormány működéséről, hogy egyes miniszterek, illetve kik azok a miniszterek, akik nem járnak kormányülésre - nem járnak be a munkahelyükre, ahogy a miniszterelnök úr mondta, és ezzel elemi normákat sértenek -, tudni fogja az utókor, hogy a miniszterek felállva köszöntik a miniszterelnököt, amikor belép a kormány üléstermébe. (Dr. Gógl Árpád belép az ülésterembe.) Tudni fogja az utókor, hogy a miniszterek nem vehetik le a zakójukat, ha meleg van, mert zakóban tartják a kormányülést; tudni fogják egyebek közt azt is, hogy a miniszterelnök úr széke vagy székének támlája 15 centivel magasabb, mint a többi kormánytagé - de azt nem fogják tudni, hogy hogyan születnek a döntések a kormány ülésén. A kormány üléseinek dokumentálása, tisztelt Ház, nemcsak archiválás a leendő történészek örömére, nemcsak szép közjogi hagyomány, hanem a szakszerűség alapfeltétele. Ráadásul - és ez a legfontosabb - morális kötelezettség is, hiszen a kormány közről szóló munkájának áttekinthetőségéről van szó.Tisztelt Miniszter Úr! Mi az alapvető oka annak, hogy a kormány nem készít jegyzőkönyveket az üléseiről? Az, hogy félnek a kiszivárogtatástól, attól, hogy a mai kortársak megtudnak valami olyasmit a kormányülésről, amit nem kéne tudniuk, vagy az utókor ítéletétől félnek? Várom válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)