ERKEL TIBOR (MIÉP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Egyszerű, de igen fontos kérdést szeretnék feltenni önnek a magyar képzőművészeti főiskola ügyében. Főiskola vagy egyetem? És miért az? Jóllehet, ilyen egyszerűen megfogalmazható a kérdés, ámbár mégis érdemes lesz kissé bővebben kifejtenem, hogy mit takar ez a probléma. Mert valójában tudom, tudjuk, hogy a főiskola vezetése és önök is előszeretettel nevezik egyetemnek a főiskolát, csak azt nem tudjuk, hogy miért. Milyen alapon, ha az intézménynél állítólag nincsenek habilitált tanárok? Pontosabban úgy tudom, hogy egy-kettő azért van, mert Göncz Árpád elnök úr a kilencvenes évek elején nagy hirtelen kinevezett néhány általános avantgárdistát egyetemi tanárnak, de az ő esetükben még inkább felmerül a szakmai hozzáértés és a művészi színvonal, vagyis az alkalmasság kérdése.Továbbá kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy igaz-e, miszerint felsőfokú nyelvvizsgával csupán egyetlen tanár rendelkezik. Igaz-e, hogy akár egyetemi, akár főiskolai a képzés, az intézménynél nem készítenek tantervet? Igaz-e, hogy már egy évtizede tanterv nélkül működik a képzőművészeti főiskola? És az is izgalmas kérdés, hogy a tantervnélküliségre alapozva miért kaphat az intézmény normatív állami támogatást.Tisztelt Államtitkár Úr! Gondolom, nem érik váratlanul kérdéseim, hiszen legalább fél éve levelezünk egymással a főiskola ügyében, pontosan azért, hogy végre betekintést nyerhessek abba a komplett vizsgálati anyagba, ami feltételezésem szerint tartalmazza az előbbiekben felvetett kérdéseimre a választ. Ugyanis elfogadhatatlannak tartom, hogy egy felsőfokú oktatási intézmény pénzügyi gazdálkodásának és szakmai munkájának hiányosságait feltáró vizsgálati anyagot titokként kezeljenek, legalábbis parlamenti pártok képviselői elől elzárt titkos anyagként.A vizsgálati anyag megismerésére vonatkozó kérésem elutasítása mögött súlyos problémák takargatásának szándékát sejtem. A minisztérium elutasító levelében bizonyos személyiségi jogokra hivatkozik, amit csak abban az esetben tudok elfogadni, ha a minisztérium vezetése felelősséget vállal az ügyben érintett személyekért. De ha az érintett személyek akár gazdasági cselekményekben, akár szakmai munkájukat illetően elmarasztalhatók, és a minisztérium ennek takargatásában részt vesz, azt több, mint helytelennek tartom.A kérdésem úgy szól, hogy főiskola vagy egyetem. De a hangsúly nem a szavakon, nem az elnevezésen van, hanem a miérten. Miért az, ami, ha egyszer sem megfelelő tanári kara, sem tanterve, sem átlátható gazdálkodása, sem megalapozott szakmaisága nincs? Miért főiskola, ha az? Vagy miért egyetem, ha az? Miért? Ez itt a kérdés, amire megtisztelő válaszát várom. (Taps a MIÉP soraiban.)