DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi időben egyre több híradás jelenik meg új típusú energiaforrásokról. Ezek között különös jelentősége lehet az úgynevezett biodízel-üzemanyagoknak, melyek esetében a legismertebb kutatások talán a repcemetilészterrel folynak, mivel sikerrel alkalmazták már több helyen is traktorok meghajtására, azonban előállítása a gázolajéhoz képest kétszeres költséget jelentett. Ebben csak részben játszik szerepet, hogy a nem szabványos hajtóanyagnak számító biodízel jövedéki adója lényegesen nagyobb a gázolajénál. Az eddigi számítások arra utalnak, hogy még az áfa esetleges eltörlése esetén is drága marad a repcéből nyert hajtóanyag. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy hazánkban túl nagy a repce termelési kockázata is. Tekintettel azonban a kérdés mezőgazdasági és környezetvédelmi, sőt ezen is túlmutató gazdaságfejlesztési jelentőségére, érthető, hogy a kutatók kedvét ezek az eredmények sem vették el. Sőt, a kormány is ösztönzi a megújuló energiaforrásokkal való eredményes foglalkozást, mint azt szépen jelzi a 2248/1998.(XI.18.) számon kiadott kormányhatározat az adótörvények 1999. évi módosításaival összefüggő egyes feladatokról. Ennek 3. pontjában a kormány elsősorban a gazdasági minisztert, második-harmadik helyen a környezetvédelmi és a földművelési és vidékfejlesztési minisztert jelöli ki olyan előterjesztés készítésére, amely előkészíti a kormány döntését a biodízelgyártás gazdaságpolitikai megítélésének támogatására.Mivel tehát itt szerteágazó kutatások folynak egy nemzetgazdasági jelentőségű kérdésben, ez indított arra, hogy Chikán miniszter úrhoz forduljak figyelemfelhívással. A miniszter úrnak elküldtem egy olyan technológia leírását, mely újszerű és már szintén túl van a kísérletezés stádiumán. Az ELTE fizikai tanszékén működő munkacsoport ugyanis nem termesztett növényfajtából, mint a repce, hanem teljesen vegyes eredetű, növényi és állati, mezőgazdasági szerves hulladék felhasználásával nyer szénhidrogént, dízelolajat, paraffint, valamint elektromos árammá átalakítható hőenergiát. A korábbi hasonló eljárásokkal szemben a környezetterhelés nem fokozódna, hiszen a körforgásban levő szénmennyiség változatlan maradna. A gyenge termőképességű területek termelésének hasznosítása valósulhatna meg, és az országos elterjesztés esetén mintegy négyszáz üzemben több ezer új munkahely létesülhetne.Ami pedig az eddigi nagybani hasznosítást megakadályozta, az előállítás költsége, ennél a technológiánál, úgy tűnik, nem jelentkezik, hiszen egy liter dízelolaj 30 forint körüli áron volna előállítható, így tehát a bányászott szénhidrogének árát nem haladná meg. Kérem tehát államtitkár úr szíves válaszát arra, hogy lát-e a minisztérium vagy a kormány lehetőséget legalább egy kísérleti üzem felépítésére. Várom szíves válaszát. (Taps az MDF padsoraiból.)