DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Gróf Esterházy János, a felvidéki Egyesült Magyar Párt elnöke, kereszténydemokrata politikus volt. Kisebbségi magyarként a prágai parlamentben már 1935-ben Szlovákia autonómiáját követelte, miközben a magyar kisebbségért küzdött. Idézem: “Én ebben az országban adót fizetek magyar testvéreimmel együtt, és így nem hagyhatom, nem tűrhetem azt, hogy a többségi pártok egyszerűen lábbal tiporják emberi jogainkat. Nem azért csatoltak bennünket megkérdezésünk nélkül a Csehszlovák Köztársasághoz, hogy a mi kisebbségi, kulturális, nyelvi és gazdasági jogainkat a mindenkori kormányok ne tartsák be száz százalékig.öHarmincnyolcban, a Felvidék visszacsatolása után is a szülőföldjén maradt, mert ezt mondta: “Mi, itt maradt magyarok ígérjük, hogy kezet adunk az itt élő szlovák testvéreinknek. A magyaroktól azt kérem, hogy az átcsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek, mint ahogy azt mi magunknak követeljük. Nekünk éppen úgy, mint nekik, a keresztény nemzeti gondolat a kiindulási alapunk, ami nem tűrhet meg bizalmatlanságot vagy túlzást, ami veszélyeztethetné e két nép békés együttélését és munkáját.öTisztelt Országgyűlés! Esterházy János volt az, aki Tiso fasiszta szlovák államában egyedül szavazott a zsidótörvények ellen. Negyvenötben mégis letartóztatták, azonban az oroszok elengedték. Ekkor Gustav Husák átadta a KGB-nek, és a gulágra hurcolták, ám a fasizmus vádjában ártatlannak ítélték, kinn a Szovjetunióban, a háború után, és hazaengedték onnan, miközben távollétében halálra ítélték. Hazatérése után tizenkét évig raboskodott '57-ben bekövetkezett haláláig.Esterházyt Szlovákiában ma háborús bűnösnek tartják. Kérdezem a miniszter urat mint a miniszterelnök úr képviselőjét és megbízottját, megvizsgálja-e a magyar kormány Esterházy János jogi és politikai rehabilitációjának kezdeményezését.Köszönöm, és figyelemmel várom válaszát. (Taps az MDF soraiból.)