PÜSKI ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi hónapokban már tapasztalhattuk, hogy mit is jelent az MSZP-SZDSZ-kormány számára a közbeszerzések fontossága, a Hattyúház-ügy fényesen bizonyította ezt ország-világ számára. Most a kistérségi megbízottak pályáztatása után újabb példa mutatja, hogy mennyire hiányzik kormányunknál a szavak és a tettek egysége. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium arra való hivatkozással, hogy a jelenlegi igazgató a polgári kormány ideje alatt nem pályázat útján lett a hivatal első számú embere, pályázatot írt ki a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ igazgatói állására. Nyolc, jogilag megfelelő pályázat érkezett be, ennek ellenére a minisztérium egy kilencedik, egy olyan személy elfogadását javasolta a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Tanács számára, aki nem is pályázott erre a posztra. A munkaügyi tanács mélységes felháborodással fogadta ezt az eljárást, és úgy döntött, hogy véleményezési jogkörét nem kívánja gyakorolni. Már csak azért sem, mert a minisztérium úgy kívánta a munkaügyi tanács véleményét kérni, hogy a pályázatokat nem bocsátotta rendelkezésre, és semmilyen egyéb információt nem adott azzal kapcsolatosan. Hajdú-Bihar megye lakosságát és a munkaügyi tanács valamennyi oldalát is felháborította ez a pályáztatásnak álcázott eljárás. A munkavállalói oldal, a szakszervezeti képviselők annyira felháborodtak, hogy elképzelhetőnek tartják, hogy felfüggesztik részvételüket a munkaügyi tanácsban, lehetetlenné téve ezzel az érdekegyeztetés folyamatát. A munkaügyi tanács szocialista képviselője kijelentette, hogy szégyelli magát az eljárás miatt. Kérdésem tehát, hogyan találta legalkalmasabbnak azt a személyt, aki nem is pályázott az adott munkakörre. (Taps az MDF soraiban.)