KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tiszaújváros önkormányzata - de gondolom, számos más település önkormányzata is - évről évre rendszeresen szembesül a vendéglátó-ipari egységek zajos működése miatt beérkező lakossági panaszokkal. A vendéglátóhelyek környezetében lakók nyugalmát nagymértékben zavarja az azokból kiszűrődő hangos zene, a távozó és érkező vendégek hangoskodása, valamint az üzlethelyiségek előtti rendszeres rendzavarás. Az említett jelenségek elsősorban a közelben lakók éjszakai pihenését teszik lehetetlenné. A hatályos jogszabályok korlátozott lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak a vendéglátó-ipari egységek nyitvatartási idejének korlátozása tekintetében. A nyitva tartás idejét a törvény alapján a kereskedő állapítja meg, az önkormányzat jegyzőjének arra semmilyen előzetes befolyása nincs. Az önkormányzat az utólagos szankcionálás eszközével csupán akkor léphet fel, amikor már fokozott lakossági elégedetlenséggel kell szembenéznie.A vonatkozó kormányrendelet alapján a jegyző abban az esetben korlátozhatja az üzlet éjszakai nyitva tartását, illetve rendelhet el kötelező zárvatartási időszakot, ha az üzlet már két-három alkalommal méréssel bizonyítottan, figyelmeztetés ellenére lépte túl a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket. A mérés költségei az önkormányzatot terhelik, amely jelenleg 60 ezer forint alkalmanként. Tapasztalataim szerint azonban gyakran előfordul, hogy az üzemeltető tudomást szerez a hatósági mérés szándékáról, és végül az sikertelenül zárul. (Folyamatos zaj.)Az önkormányzat kezében tehát nincsen megfelelő eszköz a vendéglátóhelyek éjszakai nyitva tartása okozta problémák kezelésére. Az utólagos szankcionálás gyakorlatban való alkalmazása nehézkes és drága, az üzemeltető által önkényesen megállapított nyitvatartási idő utólagos korlátozása sok esetben eredménytelen. A folyamatosan érkező lakossági panaszokat a jegyző nem tudja eredményesen kezelni, a probléma az önkormányzat és a lakosság közötti konfliktussá válik.A felvetés nemcsak helyi, tiszaújvárosi, hanem országos jelentőségű, ezt bizonyítja az is, hogy az állampolgári jogok biztosa éves beszámolóiban rendszeresen említést tesz a jogszabály-módosítások szükségességéről, a preventív jellegű jogi eszközök bevezetéséről.A fentiek alapján kérdezem az államtitkár urat: milyen lehetőséget lát a vendéglátó-ipari egységek lakóhelyi környezetre gyakorolt zavaró hatásának csökkentésére? Milyen jogi eszközöket alkalmazhatnak az önkormányzatok a zajterhelést okozó üzlethelyiség üzemeltetőjével szemben? Lát-e lehetőséget az 1978. évi, belkereskedelemről szóló törvény és a szükséges egyéb, önkormányzati jogkört érintő szabályok módosítására? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)