DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! (Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! A közelmúltban fogadta el parlamentünk az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely sürgős kihirdetéssel az elmúlt hét végén hatályba is lépett. Ebben a törvényben biztosítottuk a végtörlesztés lehetőségét azok számára, akik a devizaalapú hitelüket például svájci frank esetében 180 forintos árfolyamat alatt vették fel, illetve a lakásépítéshez felvett hitelük a szerződéskötés időpontjában alatta volt a fenti árfolyamnak. Még csak néhány napja lépett hatályba a törvény, és a pénzintézetek máris keresik és úgymond meg is lelik a kiskapukat. Arról van szó, hogy az építkezők legnagyobb része a lakóhely szerinti építési hatóságtól megkapott engedély birtokában néhány évvel ezelőtt kötött szerződést a pénzintézettel, a szerződéskötési árfolyam messze alatta volt a svájci frank esetében a 180 forintos limithatárnak. A hitel folyósítását azonban a pénzintézetek minden esetben a készültségi foknak megfelelő arányban bocsátják és bocsátották az adósok rendelkezésére. Ha tehát az építkező 2008-ban kapott hitelt, azt arányosan utalták neki, és a visszatartott maximum 10 százalékot pedig a pénzintézet az éppen aktuális, rendszerint már 200 forint fölötti svájci frank árfolyamon folyósította. Itt jönnek a trükkök: a pénzintézet úgy gondolja, hogy az összeg 10 százalékát már a 180 forint feletti árfolyamon folyósította, így az adós nem jogosult a végtörlesztésre. A pénzintézet ismét sújtja az építkezőt, mert az egyes részösszegeket nem a szerződéskötéskor megállapított árfolyamon folyósítja, hanem az éppen aktuális napi átváltási értéket veszi figyelembe. Sajnos itt is igazolódhat az emberek vélekedése, amely szerint a pénzintézet egyoldalúan bármikor megváltoztathatja a feltételeit, illetve szabadon értelmezik bizony a kihirdetett törvényt. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha ez a szabadon alkalmazott pénzintézeti gyakorlat marad, akkor az építkezők tízezrei nem élhetnek ezzel a kétségkívül kedvező lehetőséggel, és továbbra is jelentős árfolyamkockázatot kell elviselniük, így maradnak továbbra is a törlesztőrészleteken keresztül a pénzintézetek foglyai, attól képtelenek megszabadulni, és pontosan az a jogalkotói cél nem valósul meg, amely miatt ez a parlament ezt a lehetőséget soron kívül biztosította az adósságcsapdát elkerülni kívánó embereknek. Tisztelt Államtitkár Úr! Tervezi-e a kormány, hogy végrehajtási rendeletben vagy más módon teszi egyértelművé a jogalkalmazó pénzintézetek számára a végtörlesztés feltételeit, amely megszünteti ezen kibúvók és kiskapuk lehetőségeit? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)